N�v: paprika, f�szer Latin n�v: Capsicum annuum Csal�d: burgonyaf�l�k (Solanaceae) N�pi elnevez�s: magyarbors, pog�ny paprika, veresbors Angol n�v: Paprika N�met n�v: Paprika   Capsicum annuum L. Le�r�s �s el�fordul�s: Felhaszn�lt r�sze: a term�s (Capsici fructus). Hat�anyagok: 0,1-0,5% kapszaicin �s a kapszaicinhez hasonl� vegy�letek (kapszaicinoidok), 0,3-0,8% karotinoid vegy�let (kapszantin, karotin �s violaxantin), a nyers term�sekben k�r�lbel�l 0,25% C-vitamin, 0,2-3% szaponin, ill�olaj �s flavonglikozidok. Hat�sok: a kapszaicinben gazdag szeszes paprikakivonat (Tinctura capsici) fokozza a gyomornedv termel�s�t �s a gyomorfal mozg�konys�g�t, k�ls�leg alkalmazva v�rb�s�get fokoz� (rubefaciens), gyullad�scs�kkent� (antiflogisztikus) �s f�jdalomcsillap�t� (analgetikus). Alkalmaz�sok: n�pi orvosl�sunkban sz�mos m�don �s szinte minden r�sz�t - term�s�t, level�t, gy�keres leveles hajt�s�t - haszn�lj�k e n�v�nynek. A term�sekb�l leggyakrabban p�link�val vagy borral k�sz�tenek kivonatot, amit rossz em�szt�s, gyomorg�rcs, hasmen�s �s megh�l�s eset�n fogyasztanak. A paprik�b�l - vagy paprik�b�l �s m�s n�v�nyekb�l - k�l�nf�le szesszel k�sz�lt kivonatokat k�ls�leg reum�s b�ntalmak kezel�s�re haszn�lj�k. A reum�s betegeknek aj�nlott gy�gyf�rd�knek is gyakori alkot�r�sze volt a paprika, m�gpedig gy�kerest�l-sz�rast�l. A sz�r�tott paprika t�bbnyire nyers por�val k�l�nb�z� eredet� sebeket - v�g�st, k�r�mm�rget (k�r�m�gy-gyullad�s), pokolvart (gennykelt� bakt�riumok okozta b�relv�ltoz�s) - kezeltek, de b�lf�rgess�g eset�n is hat�konynak tartott�k a cs�p�s paprika fogyaszt�s�t. A modern fitoter�pi�ban a cs�p�s f�szerpaprika �rett term�seit haszn�lj�k. A szeszes kivonatokat bels�legesen �tv�gytalans�g (anorexia), savhi�ny (subacidit�s) �s em�szt�si zavarok (dyspepsia) eset�n javasolj�k. A kapszaicin-tartalm� ken�cs�k, bed�rzs�l�szerek �s borogat�sok alkalmaz�si ter�letei a k�vetkez�k: izom- �s �z�leti f�jdalmak (myalgia, arthralgia), keresztcsontt�ji der�kf�jdalom (lumbago), �z�letek tokj�ra �s az �zes�l�sek k�r�li sz�vetekre kiterjed� gyullad�s (rheumathoid arthritis), �z�leti gyullad�ssal j�r� csontbetegs�g (ostheoarthritis) �s k�l�nb�z� kr�nikus f�jdalmakkal j�r� t�netegy�ttesek. Ilyenek p�ld�ul a herpeszv�rus okozta t�netegy�ttes (posztherpetikus neuropathia), a mellamput�ci�s neuroma (posztmasztekt�mi�s neuroma), a diab�teszes betegek boka- �s l�bf�jdalmai. valamint a pikkelys�m�r (psoriasis) k�l�nb�z� form�i. Az alacsony kapszaicin tartalm� ken�cs�k a migr�nes t�pus� fejf�j�sok enyh�t�s�re alkalmasak (a k�sz�tm�nnyel az orrcimpa bels� r�sz�t kenik be a fejf�j�ssal megegy�z� [!] oldalon). Emellett a kapszaicin - b�rv�r�s�t� �s helyi v�rkering�st fokoz� hat�sa miatt - a hajhull�s megel�z�s�re szolg�l� hajszeszek alkot�r�sze is. Aj�nlott napi adagok: bels�leg 0,1-1 gramm sz�r�tott por, gy�gyszert�ri tinkt�r�b�l 10-30 csepp; k�ls�leg 0,015-0,045% kapszaicint tartalmaz� ken�cs�kben. Figyelmeztet�sek:     a kapszaicint tartalmaz� k�sz�tm�nyek csak �p b�rre vihet�k fel, alkalmaz�sukat a gyullad�sos folyamatok heveny szakasz�ban ker�lni kell. Haszn�latukat k�t�ves kor alatt nem javasolj�k. a paprika a 10 tr�pusi fajt mag�ban foglal� Capsicum nemzets�g egyik legismertebb faja, termesztett fajt�it �lelmiszerk�nt �s f�szerk�nt egyar�nt fogyasztjuk. Gy�gy�szati c�lra a cs�p�s �z� f�szerpaprika-fajt�k term�seit haszn�lj�k. A n�lunk egy�vesk�nt termesztett paprika sz�ra rendszerint 20-70 cm magas, sz�t�gaz�, sz�gletes. Kihegyezett, hossz�k�s toj�sdad, �p sz�l� levelei a sz�ron sz�rtan helyezkednek el. Term�se felf�jt bogy�, hossza fajt�kt�l f�gg�en 1-50 cm. Mint kult�rn�v�ny rendk�v�l v�ltozatos, mind a term�sek sz�ne (fekete, piros, s�rga stb.), mind az alakja �s m�rete, mind pedig a n�v�nyek termete �s ig�nye szerint. A paprika �shaz�j�nak egyes kutat�k Mexik�t �s Guatemal�t tartj�k. V�lem�ny�k szerint innen terjedt el �szakra az Egyes�lt �llamokba, ill. a d�l-amerikai orsz�gokba, valamint Amerika felfedez�se ut�n Eur�p�ba �s �zsi�ba. M�sok viszont amellett t�rnek l�ndzs�t, hogy a paprika �shaz�ja Peru, Mexik� �s a nyugat-indiai szigetek. A Peruban v�gzett  �sat�sok sor�n p�ld�ul 2000 �ves paprika h�mz�ses ruh�t, valamint paprik�val d�sz�tett ker�mi�kat, �s olyan ed�nyeket tal�ltak, melyekben a paprika bogy�it/term�seit t�rolt�k.