Korai volna még az agyvérzés

Hogy mindjárt válaszoljunk a kérdésre, sajnos igen. A magas vérnyomással összefüggésben bekövetkező szív- és érrendszeri betegségek, katasztrófák kilencszer (!) nagyobb gyakorisággal érik a legszebb férfikorban lévő, 35-44 éves honfitársainkat, mint például a Svájcban élő férfiakat. Azután, a 45-64 évesek korosztályában asszonyaink is behozzák lemaradásukat.
Amíg csupán távoli szövődményekkel riogatunk, kétséges, hogy mindenkinél eléri-e célját. A magas vérnyomás önmagában nem tűnik komoly bajnak, minden további nélkül el lehet vele egy ideig élni - gondolják sokan. És bizonyára abban is van igazság, hogy a koleszterinszint-csökkentésre buzdító szövegek, ilyen tartalmú reklámok, erre alkalmas termékek egy része kizárólag a benne rejlő üzlet miatt kéredzkedik a nyilvánosságra, tehát jogosak a fenntartások.
Ha azonban azzal szembesülünk, hogy életük teljében lévő 40-50 éves férfiak agyvérzés következtében egyik napról a másikra ágyhoz kötött betegekké válhatnak, vagy szívinfarktus miatt kerülnek élet-halál közé, talán érezhetőbbé válik a helyzet súlyossága. A 45 éves magyar férfiak várható életkora 8,5 évvel, csaknem egy évtizeddel alacsonyabb, mint a már említett svájciaké. Minden nyolcadik magyar ember haláláért a magas vérnyomás okolható.

A hipertónia

Szövődmények

"Értékes" vizsgálat

Tanulságok, meglepetések, amire oda kell figyelnünk! A vérnyomáscsökkentők szedéséhez továbbá, jó, ha tudjuk, hogy... A vérnyomáscsökkentő terápiával tehát sokkal több mindent előzhet meg, mint eddig valószínűleg gondolta. A vérnyomáscsökkentést kezdje életmódváltással, táplálkozzon egészségesen, ne hanyagolja el a testmozgást, mert ez mindennél többet ér! a szívelégtelenség hosszútávú halálozása rosszabb, mint a ráké. A megfelelő vérnyomáscsökkentős szedésével a szívelégtelenség okozta halálozás visszaszorítható. A béta-blokkoló és diuretikus - vízhajtó - hatású vérnyomáscsökkentők - egy, az OEP által kevésbé támogatott készítmény kivételével - kétszeresére növelik a II.-es típusú cukorbetegség kialakulásának veszélyét a gyógyszert nem szedő, magas vérnyomással élő betegekhez képest. A béta-blokkolók adása ennek ellenére kifejezett javallat - szívinfakrtus után, koszorúér-betegségek, szívelégtelenség, szívritmuszvararok és szapora szívverés - esetén indokolt, ezek hiányában azonban meggondolandó. A magasvérnyomással kezelésbe vett páciensek érdeke, hogy kezelésük komplex rizikófelmérés alapján történjék. Ennek része egy részletes, életmódra vonatkozó kérdéseket tartalmazó kérdőív kitöltése és természetesen egy alapos kivizsgálás. A kardiovaszkuláris kockázat - infarktus, szélütés előfordulásának esélye - már csökkent glükóztolerancia esetén, tehát a cukorbetegség kialakulását megelőzően is jelentősen megnő. A csökkent glükóztolerancia a vesék albumin fehérje ürítésén alapuló speciális vizeletvizsgálattal kiszűrhető. A betegek 92,3 százalékát már a vizsgálat előtt is kezelték vérnyomáscsökkentő készítményekkel. Az egyik elgondolkodtató meglepetés az volt, hogy ennek eredményeképp mindössze 22%-uknál sikerült az elfogadható határérték alá szorítani a vérnyomást. A többiek, ha nem is szedték teljesen feleslegesen a különböző szereket, sokkal kevésbé remélhették, hogy a célszervi szövődményektől is megvédi őket a gyógyszerszedés. Márpedig a vizsgálatból egyértelműen kiderült, hogy a magasvérnyomás jelentkezésétől számított 4-6 héten belül beállított kezelés hosszú távon jelentősen csökkenti az akár életveszélyessé is váló szövődmények kialakulását. Nincs tehát mire várni. Miután a nagy kardiovaszkuláris kockázatú betegek legnagyobb részét más betegségek - szívelégtelenség, szívritmuszavar, cukorbetegség, magas koleszterinszint, csökkent glükóztolerancia, stb. - is érintik, összetett kezelésük nem pusztán egy gyógyszer szedését hozza magával. Ezért van jelentősége, hogy az új, ARB-hatóanyagú vérnyomáscsökkentő az új diabétesz kialakulását 23%-kal csökkentette. Mindemellett a vérnyomáscsökkentés hatékonysága abban mérhető, hogy sikerül-e a beteg vérnyomását tartósan a 140/90-es célérték alá vinni. A legkorszerűbb szerek bizonyították, hogy képesek rá. A gyártók olyannyira biztosak készítményükben, hogy Amerikában akcióra is készülnek: sikertelen kezelés esetén visszatérítik annak árát.
| Szerző: Máriáss Márta | Forrás: HáziPatika.com | Megjelent: 2004. július 5.

 

---

A szakemberek az Európai Hipertónia Társaság XIV. kongresszusán, 2004. június 14-én mutatták be annak a nagyszabású vizsgálatnak az eredményeit, amelyhez egy magyarországi gyógyszergyártó cég és 215 hazai beteg is jelentősen hozzájárult. A hat éven át tartó vizsgálatot, 31 ország több mint 15 ezer, erősen veszélyeztetett, magas vérnyomású betegének bevonásával végezték.
A vizsgálat neve "VALUE", értéket jelent, valójában rövidítés - Antihypertensive Long-Term Use Evaluation -, egy újfajta hatóanyag, a valsartan hosszú távú kipróbálásának eredményeit foglalja össze, de ezen túl számos, a hatóanyagtól független tanulsággal is szolgált.
A vizsgálatba azon 50 évesnél idősebb férfiakat és nőket válogatták össze, és kérték fel, akik a magas vérnyomás mellett egyéb, a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket jelentősen növelő megbetegedésben is szenvedtek. A vizsgálatban résztvevők 45,8 százalékának a magas vérnyomás mellett koszorúér-betegsége, 31,7 százalékának cukorbetegsége volt, 19,8 százalékuk esett már át agyi infarktuson vagy ischemiás rohamon.
Ez volt az első olyan vizsgálat, ahol vérnyomáscsökkentésre alkalmazott két nagyon korszerű gyógyszert, egy angiotenzin II receptor-blokkolót (röviden ARB-t) és egy kalciumcsatorna-gátlót "versenyeztettek" a betegek érdekében. (Az angiotenzin II. érszűkítő hatású hormon, hatását megakadályozva az erek kitágulnak. A kalciumcsatorna-gátlók pedig végső soron az erek simaizomzatának elernyedésén keresztül érik el az erek tágulását.)
A magasvérnyomáshoz társuló leggyakoribb jelenség az érelmeszesedés, amiről korábban úgy gondolták, hogy lassan, és csak a magas vérnyomással élők mintegy felének az ereiben alakul ki. Az érelmeszesedést legegyszerűbben a nyaki főverőérben lehet kimutatni ultrahangos vizsgálattal. Konkrét vizsgálatok viszont azt az eredményt hozták, hogy a magasvérnyomásos páciensek 82%-ában jelentős az érelmeszesedés, más vizsgálatban a 45 éves betegeknél ez az arány már 98%-os volt. Márpedig, ha a nyaki verőérben megtalálhatók az ateroszklerotikus plakkok, akkor bizony a szív koszorúerei és az agyi erek sem menetesek tőlük, így a szívizom-infarktus és az agyi érkatasztrófák veszélye is jelentős. E két szövődmény közül valószínűleg a stroke (szélütés) áll szorosabb összefüggésben a hipertóniával, mivel a megfelelő vérnyomáscsökkentés a felére csökkenti a betegség tényleges bekövetkeztének esélyét. A szív koszorúér-betegségeinek előfordulását csak 16%-kal csökkenti, itt tehát bonyolultabb az összefüggés, egyéb faktorok jobban közrejátszanak.
Említést kell még tennünk a II.-es típusú cukorbetegségről, mely a hipertóniában szenvedők mintegy 16%-ánál a rendellenes vérnyomás-értékek megjelenését követő 2-8 évben alakul ki. A cukorbetegség és a hipertónia közti összefüggés elsőre nehezebben magyarázható. Többnyire azonban a magas vérnyomás hátterében ott húzódik a helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód és az elhízás, és ez utóbbi már szoros összefüggésben van a cukorbetegség kialakulásával.