�llamad�ss�g: mire ment el a p�nz?

Forr�s: Bankweb Tat�r Attila    2009-11-17

Magyarorsz�g brutt� �llamad�ss�ga 20 ezer milli�rd forint, ami a GDP 79 sz�zal�ka - der�l ki az MNB friss adataib�l.  Ezt emberi �sszel felfogni sem lehet, hogy ez mennyi p�nz….
 

Az MNB el�zetes adatai szerint az �llamh�ztart�s nett� finansz�roz�si ig�nye a 2009 harmadik negyed�v�vel z�rul� elm�lt egy �vben 1549 milli�rd forint, a GDP 6 sz�zal�ka. Ez 2007. harmadik negyede �ta a legmagasabb tizenk�t havi deficit az el�z� negyed�vi 5,6 �s az els� negyed�vi 4,6 sz�zal�kot k�vet�en. A roml�s k�t oldalr�l is er�s�dik: cs�kken a GDP �s n� az ad�ss�g. Hol lehet ezt az �nem�szt� folyamatot meg�ll�tani?

Ezt m�g az unok�ink is fizetni fogj�k, de lehet, hogy akkor sem fog elfogyni. Az igazi gond nem is az, hogy hitelt vett fel az orsz�g, hanem az, hogy ezt a p�nzt mire k�lt�tte. Nem fejleszt�sekre, a j�v�t meghat�roz�, �let�nket k�nnyebb�, a gazdas�gunkat fejl�d�k�pess� tev� hitelek voltak ezek, hanem a „m�k�d�sre” ment el a p�nz.

A rendszerv�lt�st k�vet�en sz�pen fokozatosan mindent eladtunk: a gy�rakat, a bankokat, a k�zszolg�ltat� c�geket, lassan elfogy a term�f�ld, az erd�, a v�zk�szlet, stb. Kihagytam valamit? �llami tulajdonban csak olyasmi maradt, aminek n�vleges �rt�ke van csup�n, de nem „piack�pes”, minden m�st m�r p�nz� tett�nk.

El�sz�r a felhalmozott ad�ss�gunkat fizett�k ki a befoly� bev�telekb�l, de azt�n az ad�ss�got ism�t siker�lt felpump�lni. Politikai �g�rget�sek, 13. havi nyugd�j �s m�s, er�n fel�l t�rt�n� szoci�lis terhek v�llal�sa mellett a korrupci�, a hat�konys�g teljes hi�nya, a „k�zponti eloszt� rendszerek” �tszervez�s�nek elmarad�sa �s az ezer kompromisszum, amit egy rosszul m�k�d� demokr�ci�ban a buta vezet�k csak megk�thetnek – mind p�nzbe ker�lt. �s a sz�ml�t egyszer valakinek ki kell fizetnie.

Hogy �llnak az emberek anyagilag?

Az el�zetes MNB adatok szerint a h�ztart�sok nett� finansz�roz�si k�pess�ge (p�nz�gyi megtakar�t�sa) a 2009 harmadik negyed�v�vel z�rul� elm�lt egy �vben 881 milli�rd forintot tett ki. Ez a GDP 3,4 sz�zal�k�t �ri el. A p�nz�gyi eszk�z�k eset�ben az utols� negyed�vben a devizabet�tek �s a nyugd�jp�nzt�ri k�vetel�sek n�veked�se volt jelent�s, mik�zben a k�szp�nz, a k�zponti korm�nyzat �rt�kpap�rjai �s a t�zsdei r�szv�nyek sz�mottev�en cs�kkentek. A k�telezetts�gek eset�ben a forinthitelek n�veked�se �s a devizahitelek enn�l valamivel nagyobb cs�kken�se volt jellemz�. A forint kism�rt�k� �rfolyamv�ltoz�sa nem gyakorolt jelent�sebb hat�st a p�nz�gyi eszk�z�k �s k�telezetts�gek �rt�k�re a harmadik negyed�vben. 

Hihetetlen, hogy ezek a statisztik�k szinte alig tartalmaznak �rtelmes, mindenki sz�m�ra hasznos�that� adatokat, amelyeket �ssze lehetne vetni m�s (kor�bbi vagy hozz�nk hasonl� orsz�gok) adataival. Direkt �gy fogalmazz�k meg ezeket a k�zlem�nyeket, hogy v�letlen�l se �rtsen bel�l�k senki semmit?

Az MNB k�zlem�ny eredeti sz�veg�t itt olvashatj�k. Csak az�rt �rdemes megn�zni, hogy mennyire nem tartj�k fontosnak, hogy az „�tlagember” b�rmit is meg�rtsen bel�le: MNB k�zlem�ny

De t�rj�nk vissza az eredeti k�rd�shez: Hogy �llnak az emberek anyagilag?
Elvileg, ha az orsz�g elszeg�nyedett �s er�n fel�l osztotta sz�t a forr�sait a k�l�nb�z� �rdekek ment�n az embereknek, akkor a lakoss�gnak kellett volna meggazdagodnia, nem?

Ezzel ellent�tben gyorsul� elszeg�nyed�st lehet tapasztalni. Van egy sz�k r�teg, aki a „rendszerv�lt�s” gy�ztese, vagyonosod�s�nak m�rt�k�t nem is lehet felm�rni, megbecs�lni �s vannak a m�sik oldalon a t�megek, akik az elm�lt 20 �v vesztesei: rosszabbul �lnek, mint a szocializmusban.

A fogyaszt�s orient�lt �rt�krend a kor�bban egy�rtelm�en megtakar�t� lakoss�g egy r�sz�t �npuszt�t� ad�ss�g spir�lba vitte, elhitetve vel�k, hogy lehet fogyaszt�st n�velni hitelb�l. Ahogyan azt az orsz�g p�nz�gyein�l is tett�k.

A legink�bb pedig az f�j, hogy a k�z�pr�teg t�nt el, akik az orsz�g fejl�d�se, j�v�je szempontj�b�l meghat�roz� szerepl�k lenn�nek: az � �rt�keikre, gyarapod�sukra, terveire �p�lhetne az orsz�g j�v�k�pe. De ez a r�teg elt�nt: t�bbnyire elszeg�nyedett. Sz�ls�s�geket l�tni, az �rt�kek teljes m�rt�k� �talakul�s�t, a nemzet j�v�j�vel szembeni k�z�mb�ss�get. Csak az egy�n sz�m�t a mai vil�gban, mindenki egyed�l akarja ezt a r�m�lmot t�l�lni, nem j�v�nk r� arra, hogy erre csak k�z�sen lenne es�ly�nk.

A cikket az al�bbi c�men tal�lja meg a Bankweben:
http://www.bankweb.hu/cikk.php?id=2080